Néha 1-1 portrérajzom története torokszorító, de ez inkább egy jelentéktelennek tűnő pillanatban rejlő Csoda születése volt! Elmesélem Neked, ha már érdekel és elolvasod. 🙂
Régen kezdődött, akkoriban még a közel 20 éves alkotói szünetem közepében jártam, s nem hittem, hogy valaha portrérajzolásba kezdek ismét.
Egy édes kis gyöngyboltban dolgoztam Budapest belvárosában.
Nagyon szerettem, s bármilyen pici is volt, hatalmas pörgés volt nyitástól zárásig.
Egyszer csak csilingelt az ajtón fent a kis harang: újabb vevő érkezett!
Egy vékony, apró, angyalian mosolygó Hölgy lépett be. Azonnal megfogott az a sugárzó boldogság, ami az arcán volt. Izgatottan mondta, milyen gyöngyöket keres, semmi más nem jó és hogy Elvis portréját készíti el gyöngyökből.
Egyrészt, mert fanatikus rajongója, másrészt mert a férje Elvis dalokkal szokott fellépni és mutatta Róla a fotót: még kinézetre is hasonlított a férje a Királyra.
Mutatott videót is, amiben a párja énekli az Elvis dalokat.
Teljesen le voltam nyűgözve! De nem gondoltam, hogy ennek valaha bármi jelentősége lehet még, egyszerűen magával ragadott a szenvedélye, ahogyan mesélt, hitt, élt!
A bolttól a portréig…
Sok év múlva, amikor már újra elkezdtem portrérajzokat készíteni, épp Elvist hallgattam…
Beugrott ez a pillanat, utána olvastam Elvis Presley-nek kicsit és kialakult egy kép Bennem, hogy Muhammad Alival egy közös portrérajzot szeretnék készíteni Róla, mert a barátságuk igen mély volt, mindketten nagyon mélyről küzdötték fel magukat a legendák közé. Mindkettejüknek nagy tisztelője is vagyok, de közös fotót alig találtam Róluk.
Ezért úgy döntöttem, keresek mindegyikükről 1-1 jó fotót, melyen azonos évben szerepelnek. A képet még tükrözéssel és egyéb szerkesztésekkel át kellett alakítanom, hogy hiteles, életszerű lehessen. Ezután pedig megrajzoltam az egyetlen ilyen képet Róluk!
Sehol a világon nincs ilyen, még fotón sem.
Az egyik kedvenc portrém lett, ahányszor ránézek: mindíg beszélnek Hozzám!
